Szeptember 18. Csütörtök

Ma nem volt számumra érdekes szakkör így egész nap ott voltunk. Vagyis majdnem.
Miután megreggeliztünk zenét hallgattunk és beszélgettük. Elég meglepő volt mikor a szobaajtómon belépett Stella, Dorka, Oli, Edi, Domi és Tami.
- Megyünk moziba! - köszöntött minket Domi.
- Milyen jó tudni. - mondta Bí.
- Na gyertek már. Egy új filmet adnak ma. - rángatta meg a kezemet Tami.
- Ismertetem, hogy nincs választás. Jöttök és kész! - mondta Stella.
- Ö.. Oké. - mondtam zavartan. - És a többiek? - néztem körül.
- Csá! - lépett be az ajtón Ricsi, Benji, Kris, Rebi, Bazsi, Norbi, Simon és még Marci is.
- Hello. - illetődtem meg.
- Akkor jöttök? - nézett rám Edi.
- Igen. - nyúltam a táskámért.
- Így jössz? - mutatott rám Ricsi.
- Ja, nem. - néztem magamra.
Gyorsan beszaladtam a fürdőbe és lecseréltem a One Directionos széthordott pulcsimat és szakadt halásznadrágomat egy lilásrózsaszín rövidnadrágra és egy bő fazonú fehér, feliratos rövid ujjút. Elkészültünk és elindultuk. Lassan megrohamoztuk kisebb társaságunkkal a plázát és elég nagy hanggal. Az emberek lestek minket mindenfelől. Tényleg hangosak voltunk. A mozinál Edi és Oli megvette mindenkinek a jegyeket aztán jött a büfé. Oké a tegnapihoz hasonlóan jól feltankoltunk. Akik voltak mind ugyan azt rendelték a többiek általánosságba közepes kólát közepes ppopcornnal vettek. Most kivételes csak kólát vettem meg gumicukrot. Egy sorban ültünk mind. Engem közrefogott Edi és Tami. Blanka és Kris a lehető legmesszebb ültek tőlem. De mint tegnap, Edi ma is átkarolt és fogta a kezemet. Jó egyre közelebb került hozzám. Talán túlságosan is. De jó volt és tényleg úgy érzem szeretnek engem, vagyis na izé az. A film kemény két óra volt. Végigszenvedtem. Tényleg, engem annyira nem érdekelt. Nagyon nem.
- Ennyire érdekes? - kérdezte közbe Edi.
- Nem tetszik. - mondtam szimplán.
- Ki menjünk? - nézett rám.
- Nem kell. Már kibírom. - sóhajtottam és ráhajtottam a fejemet a vállára.
Ő csak megsimította a szabad kezével a másik vállamat és már nézte is tovább a filmet. Oké a film maradék részét végigaludtam. Tami szólt oda nekem, hogy szerintem miért kellet leugrani a két főszereplőnek a hídról. Nem tudtam miről beszél így csak furcsán néztem rá. Letudta egy legyintéssel és Rebi felé fordult. Ők megtárgyalták. Amíg mentünk ki Edi továbbra is fogta a kezemet mikor pedig kiértünk a folyosóra felé néztem.
- Ne haragudj de... - néztem le a kezünkre.
- Persze értem. - szólt és elengedte a kezemet.
- Remélem ne haragszol. - fogtam meg a vállát.
- Dehogy is. - mondta és kínos mosollyal megfogta a tarkóját.
- Na gyere. - indultam el.
 - Oké. - jött utánam.
Beültünk mekizni és három asztalt összetoltunk. Szűkösen de elfértünk. Ittam egy kólát és ettem két almás pitét.
- Szerintem én megyek. - álltam fel.
- Miért? - fordult felém Blanka.
- Maradj nyugodtan. - szóltam rá.
Kitoltam székemet és Kris állt fel.
- Hazakísérlek. - szólalt meg mellettem Edi. Kris rögtön vissza ült.
- Oké. - mondtam.
Együtt sétáltunk ki a plázából. Mikor kiértünk megfogta a kezemet. Én óvatosan ránéztem az összekulcsolt kezünkre.
- Baj? - nézett rám.
- Nem. - mosolyogtam rá.
 És tényleg. Akkor ott örültem . Fel-fel mosolyogtam, viszont akkor belecsapott a fejembe a fejfájás. Nem nagyon beszélgettünk. Inkább csak csendben sétáltunk haza. A kapuban megálltunk és elkezdtünk búcsúzkodni.
- Na én megyek. Kezd hideg lenni. - dörzsöltem a karomat.
- Oké. - lépett oda hozzám. És megölelt.
Nagyon nem erre számítottam akkor. Bár már most bánom de közel hajoltam hozzá. Majd vette a dolgot és megcsókolt. Nem tartott sokáig aztán elléptünk egymástól.
- Szia. - intettem neki.
- Hello. - húzott még egyszer magához és megölelt.
Besétáltam és azonnal átgondoltam a történteket. Hibát követtem el. Nagy hibát. Nem szabadott volna csókolóznunk. Nagyon nem. Két órával később Blanka is beesett. Elkezdett nekem hadarni, hogy miről maradtunk le és stb. Oli megölelte, Domi adott neki puszit, Kris a távozásunk után rögtön ment. Úgy érzem ebből még baj lesz. Nagy baj. Végül jött az én mesém. Bí nagy kitágult szemekkel és döbbent arccal nézett rám.
- Ez most komoly? - eszmélt fel.
- Igen. - sütöttem le a fejemet.
- Ebből még lesznek problémák a barátságotokban. - állt fel az ágyról és az ölébe vette a laptopját.
Én is ezt tettem és egymás mellett ülve neteztünk. Viszont Blanka vár a konyhában. Rohanok.