Szeptember 2. Kedd

Elég nyúzottan keltem fel. Kócos haj, táskás szem. Utálom. Felöltöztem aztán elraktam tízóraimat. Blankával a tegnap este megbeszélte alapján mentünk suliba. Becsöngettem hozzájuk és már jött is. Elsétáltunk a suliba. Rajtam a kedvenc félvállas kék felsőm volt és a fehér rövidnadrágom. Blankán egy rózsaszín felső és egy fekete halász nadrág. A terembe felérve leültünk a padjainkba. Egymás felé fordultunk és beszélgettünk. Lehet kicsit hangos volt a bizalmas beszélgetésünk, de nem zavar minket.
-Este miután leléptél Domi felhívott és egy órát beszélgettünk.-pirult el az arca.
-Rám Kris rám írt.De aztán ki is lépett.-mondtam kicsit csalódottan.
-Ne csüggedj!-csapott rá a combomra.
-Jó de ez édes kevés. Nekem tetszik. Nagyon.-sóhajtottam.
-Nyugi már, szép és okos vagy!-nyugtatott.-Amúgy szerintem tetszel neki.-tette karba a kezét.
-Én nem tudom. Kris annyira...de annyira..-befejezte, volna mondatot de Benji ment el mellettem és inkább hagytam. Befordultam a padba és bámultam magam elé. Addig bámultam magam elé és gondolkoztam amíg meg nem szólítottak.
-Szia. Este még kerestelek.-állt meg Kris a padom mellett.
-Szia. Nem láttam.-mondtam. A szívgörcs vitt majdnem el.
-Nem baj.-intett és elindult. Pár perccel később eszméltem fel és utána szóltam.
-Mit akartál?-fordultam meg.
-Majd szünetben.-legyintett és leüt mögém.
Én csak előrefordultam és megfogtam a hasam. Egy kis gyomorgörcsöm volt, de nem volt vészes. Eléggé feldobta a napomat. Abban a pillanatban, hogy csengettek nyílt az ajtó. Tóth Géza tanár úr lépett be a terembe. Ősz haja és bajsza legalább tíz évet öregített rajta.
-Sziasztok! Tóth Géza vagyok. Az osztályfőnök küldte ezeket a kártyákat és azt üzeni, hogy mindenki írja rá a kártyán lévő lapra a nevét majd csíptesse a felsőjére.-tett le az asztalra egy dobozt.
-Ez miért kell?-kiabálta Simon.
-Hogy a tanárok tudják a neveteket. Persze ez csak az első hétben szükséges. Meg hétfőn.-adta oda a dobozt Bazsinak, hogy ossza ki.
-Egy beszélgetős órát terveztem mára. Remélem megfelel mindenkinek.-dőlt neki a tanár asztalnak.
-De még mennyire!-kiáltott fel Norbi.
Miközben mindenki ráírta a is lapjára a nevét Tóth tanár úr kérdezgetett minket. Mikor felcsíptettem a kis kártyámat a felsőmre egy olyan kérdés hangzott el ami engem érintett.
-Van olyan aki aki az iskola kezdés előtt költözött ide?
Csak felemeltem a kezem. Egyedül én.
-Regina te egyedül?-kérdezte. Még egyszer körbenéztem.
-Ezek szerint igen.-tettem le a padra a kezemet.
-És honnan költöztél ide a szüleiddel?-fordult teljesen felém.
-Hajdunánásról.
-Gyönyörű hely.-mondta és már tette is fel az újabb kérdését az osztálynak címezve.
Nem igazán foglalkoztam utána vele. El bambultam, de rendesen. Még a csengőt se hallottam. Arra eszméltem fel, hogy Domi a fülembe kiabált.
-Hahó!!!-ordibálta közvetlen a fülembe.
-Á ne már!! Ez fájt.-fogtam meg a  fülemet.
-Bocsi.
-Nem baj.-legyintettem.
-Jössz a büfébe?
-Igen.-álltam fel.
-Többiek?-néztem körbe a terembe.
-Már az udvaron.-nézett rám.
Vettünk két kólát és egy sajtos rudat amit elfeleztünk. Az udvarom már ott volt Blanka, Kirs, Benji, Oli, Edi és Ricsi. Nagyon nevettek valamin. Engem nem nagyon érdekelt, de Domi megkérdezte. Én inkább izgatottan ránéztem Krisre.
-Mit akartál?-súgtam oda neki.
-Már nem aktuális.-mosolygott aztán egy érdekes kemény tekintetet vetett Domira.
Furcsa. Kicsit csalódott lettem. A mosoly eltűnt a számról és egy kesernyés tekintettel bámultam magam elé. Nem volt kedvem ott állni inkább visszamentem a terembe. Rebi és Tami beszélgettek, Norbi és Simon játszottak a telefonjukon. Amikor csalódottan levágódtam a székemre, Domi lépett be a terembe. Odahúzta Blanka székét a padomhoz nézett.
-Baj van?-kérdezte.
-Nem. Semmi nincs.-néztem rá.
-Nem úgy tűnik.
-Mondom nincs semmi.-húzta fel a lábamat a székre.
-Hát oké. Nem jössz ma el velünk a parkba?-karolt át.
-Ma nem. Balettom van.
-És Blanka?-érdeklődött.
-Neki is.
-Ó. Kár.
Nem okkal később a többiek léptek be a terembe.  Mikor Kris belépett a terembe és meglátta Domit gyilkos tekintettel nézte a mellettem ülő fiút. Ijesztő volt.
-Haver nem tudod miről maradtál le!-csapott egyet Domi hátára Kris.
-Na mondjad!!- állt fel.
-Gyere!-karolta át Kris.
Blanka visszahúzta a padjához a székét és felém nézett.
-Mit beszéltetek?-kérdezte.
-Elhívott minket a parkba.De mondtam, hogy nem tudunk menni.-sütöttem le a szememet.
-Ó.-nyújtotta el a száját.
Matek Gazdag Imre tanár úrral hamar elment, így csengetés után elindultunk a Kémia laborba.Amikor beléptünk a tanári asztalnál ott ült Katona Emese tanárnő. Mintha észre sem vett volna minket úgy olvasgatott egy könyvet. Mi Blankával beültünk az egyik kettes padba beszélgettünk csengetésig. Amikor megszólalt a csengő a tanárnő bezárta a könyvét és levette a szemüvegét. Végig nézett az osztályon majd felállt.
-9.c! Üdvözöllek titeket. Katona Emese vagyok. A fegyelmezett munka érdekében ülésrendet hozok létre.-emelte fel a naplót.-Nos névsor szerint megyünk.-lapozta fel a kezében lévő tárgyat.
Senki nem mert megszólalni így szó nélkül ültünk tovább.
-Mindenki  álljon fel és lépjen hátra egyet a székétől.-kezdte.- Antos Olivér és Bánlaki Norbert.-mutatott az első padra.-Bánóczi Tamara és Czakó Simon.-ment oda a második padhoz.- Domoki Dorka és Fekete Richárd.-ültette le őket.-Gazdag Rebeka, Kaltsó Marcell ide.-sétált tovább.
Amikor odaért a padunkhoz. Felolvasta a következő két nevet.
-Kozák Blanka és Miller Regina.-mi leült és mint aki nem figyelt volna tovább ment.- Niklai Kristóf és Remeczki Dominik.-mutatott a következő padra.
A tanárnő erre felfigyelt és rájuk nézett majd ránk. Aztán bele a naplóba.
-Jól van Blanka üljön át Kristófhoz és Dominik fáradjon át Reginához.-nézett fel a naplóból.
Csalódottan meredtem Blankára és a szememmel végigkövettem, ahogy helyet cserék Domival. Ő vidáman huppant le mellém és figyelt a tanárnőt.
-Sáros Balázs és Tatár Benjamin.-lépett a mögöttünk lévő asztalhoz.-És végül Vadász Edmond és Zimány Stella.-sétált vissza a tanári asztalhoz.
Az óra további részét végigbeszélgettük Kérdezgetett ki melyik suliból jött stb.
A tesi elmaradt mivel Hollóházi Anita beteg és Mudróczki Zoltán Budapesten van. Mindenki örült neki. Németen lementünk a nyelvi előadóba és mindenki helyet foglalt magának. Bordás Viktória tanárnő felmérte az osztály német tudását. Az osztályból csak heten tanultak németet. Az órát elbeszélgettük, aztán nem is kellett sehova mennünk mivel a német után angol volt. Mrs. Thompson angolul beszélgetett velünk amiért az egész osztály lelkes volt és tök jó "buli"nak vette az egész órát. Hamar elrepül az utolsó negyvenöt perc. Haza Blankával, Krissel és Domival mentem. Miközben sétáltunk haza Blanka elkezdett Krissel beszélgetni.
-Tetszik most valaki?-kérdezte.
-Nem mivel van barátnőm.-jelentette ki határozottan.
Nekem görcsbe rándult a gyomrom, majdnem meg is álltam, de kicsit fura lett volna ott állni.
-És kis?-kérdezte erőltetetten Blanka.
-Nem is mered. Az egyik régi osztálytársam.-sütötte le a szemét.
Szerencsére mi bekanyarodtunk az utcánkba és ott majdnem elbőgtem magam. Szerencsére csak könnyezett a szemem.
-Nyugi!-karolt belém Bí.
-De..de...-nem tudtam semmit mondani.
Elbúcsúztam Blankától és hazasétáltam. Otthon anya főzött, apa még nem volt otthon.
-Milyen volt a suli?-kiabált ki a konyhából.
-Jó.-dobtam le a cipőmet az előszobába és felszaladtam a szobámba.
A fürdőszobába megmostam az arcomat. Gyorsan felnéztem skypere. Nem volt senki.Vagyis csak Simon volt. De ő se írt rám. Facebookon rámentem Kris adatlapjára és átnéztem. Nem volt kirakva, hogy kapcsolatban. Talán hazudott? Úgyse lenne rá képes. Belegondoltam, hogyan nézhet ki a barátnője. Szép hosszú szőke haj, halványbarna bőr, hibátlan arc. Á csak magamat kínoztam. Ötre jött értem Blanka és az anyukája, hogy mennyünk balettre. Nem igazán tudtam koncentrálni.Iza meg is jegyezte, hogy szét vagyok esve. Nyolc órára értem haza. Apu már otthon volt. Az szobámba az ágyon feküdtem és emésztettem magam. Vacsizni mentem le (gyros volt), utána pedig leültem zongorázni. Anyu és apu leültek a kanapéra és hallgatták, ahogyan játszok. Tíz óra fele küldtek fel a szobámba, hogy már elég lesz mára. Lerogytam az ágyamra és magamhoz vettem a laptopomat. Facebookra Domi rakott fel egy képet amin hárman állnak. Ő, Kris és egy lány, "Zsanett". Szőke haja a derekáig ért, hófehér arca vibrált a képernyőn és cool stílusa verte az enyémet. De jó. Ki is kapcsoltam a laptopomat és és ledőltem az ágyra.
Ennyi volt a nap. Fáradt vagyok. Alszok.