Augusztus 31. vasárnap

Nem is tudom hol kezdjem, ezért inkább leírok mindent. Reggel hat órakor keltem fel. Nagyon korán. Ideges voltam, mondjuk nem tudom miért, talán féltem a találkozástól. Anya javaslatára reggeli előtt zongoráztam egy kicsit. Csodák csodájára lenyugodtam. Anya mindig tudja mi kell nekem. Egyébként melegszendvics volt a reggeli. Apu felkapott egyet az asztalról, nyomott nekem egy puszit és már rohant is dolgozni. Még volt egy óra nyolc óráig. A szobámban voltam és laptopoztam. Legnagyobb meglepetésemre skypen három régi osztálytáram törölt le. Mondhatom szép. Elütöttem a laptop előtt az időt így háromnegyed nyolckor kapcsoltam ki. Anyu beült a kocsiba én meg mellé. Elvitt a sulihoz ahol gyülekezett az osztály. Anya még a kocsiban elköszönt tőlem és jó szórakozást kívánt. Kiszálltam a kocsiból és el is hajtott. Három csoport áll az iskola előtt. Nem tudtam, hogy én melyikhez tartozom, egészen addig a pillanatig amíg oda nem lépett hozzám egy lány.
-Szia! Zimány Stella vagyok. -nézett a szemembe.
-Szia. Én Miller Regina vagyok.-mondtam zavartan.
-Gyere ott az osztályunk.-mutatott az egyik csoport felé.Odasétáltunk és az osztályfőnök üdvözölt.
-Hála az égnek! Regina már csak te hiányoztál! Örülök, hogy itt vagy.-hálálkodott.
-Csókolom. És sziasztok.-intettem.
Végignéztem az osztályon egy nem feltűnő pillantással. Nem nagy sikerrel mert az egyik fiúval találkozott a tekintetem. Ő volt az egyik fiú a bmx-es társaságból. Kínosan néztem rá, de inkább elkaptam a tekintetem. Pechemre ott volt a másik fiú is.
-Jó, rendben! Itt a busz elvisz minket egy hotelbe!-jelentette ki az ofi.
-De jó.-mondtuk egyszerre Stellával.
Mind a tizenhatan felültünk a buszra.Két busz volt, egy kicsi és egy nagy. A mi osztályunk úgy döntött, hogy a kicsibe ül, hogy ne legyünk a másik két osztállyal. Csak Stellát ismertem, de ő egy másik lánnyal ült, Dorkával. Egy kifejezetten kedves arc mosolygott rám az egyik ülésről.
- Szia! Ez a hely szabad.-ült beljebb az egyik lány osztálytársam.
-Szia. Köszi!-vágódtam le mellé.
-Én Kozák Blanka vagyok.- kezdte.
-Én pedig Regi.De ezt már úgy is tudod.-fordultam felé.
Útközben nem beszélgettünk hanem az ofit hallgattuk, aki éppen azt mesélte, hogy hogy fog telni a napunk. Jó programok voltak. Oda értünk a hotelhez és hátulról a fiúk, mint egy csorda úgy mentek le a buszról. Mikor beléptünk az épületbe közölték, hogy négy ágyas szobák vannak. Hamar eldőlt a szobarend. Én Stellával, Blankával és Dorkával voltam egy szobába. Mindenki kiválasztotta a neki szimpatikus ágyat. Szerencsére nem volt vita. Épp, hogy leültünk már mennünk is kellet. Elvittek minket valami füves területre ott kaptunk feladatokat és azokat kellett megoldani. Szórakoztató volt.
A nap hamar eltelt mielőtt vissza mentünk volna a hotelbe elvittek minket a plázába. Kisebb-nagyobb problémák akadtak, mint például: Simon eltűnt, Olivért és Edit kiküldték az egyik boltból, Marcit majdnem ott hagytuk. De mi jól szórakoztunk. A hotelbe visszaérve az ofi közölte velünk, hogy egy óra múlva a hotel udvarán tűz köré ülünk. Tetszett az ötlet. Mi a lányokkal végig a szobába ültünk és beszélgettünk. Tetőtől talpig megismertük egymást. Blankával kicsit egymásra találtunk, ő is balettozik és neki is Iza a tanára. Szuper. Stella és Dorka a kezdettől olyanok voltak mint a legjobb barátok. Hamar ki is derült, nem lesz máshogy. Mind ketten oda meg vissza vannak a divatér. Blankával egyet értettünk abba, hogy mától elszakíthatatlanok lesznek egymástól. Az az egy óra hamar el is repül. Az ofi minden szobába bement és szól nekünk. Még világos volt amikor kimentünk és a tűz még nem égett. Öt pad volt a tűzrakó hely körül. Mindegyikre négyen fértünk rá. Mi négyen egy padon ültünk. Velünk szembe ült Domi, Kris, Benji és Ricsi. Mellettünk ült Edi, Oli és Bazsi. A másik oldalon Rebi, Tami és az ofi. Az ötödik padon pedig Norbi, Simon és Marci ült. Sötétedésig beszélgettünk és ismerkedtünk. Mindenki mondott magáról egy fontos mondatot. Ezzel egy darabig elvoltunk. Mikor kezdett sötétedni Simon, Norbi és az ofi meg gyújtották a tüzet. Addig Kris, Domi és Oli elmentek a gitárjaikért. Nagyon jó kis hangulatot csináltak. Ők hárman gitároztak, Edi dobolt a padon. Kicsit elveszettnek éreztem magam. Hiányzott a zongorám.Körülbelül tizenegy óra körül mentünk be az épületbe. Mindenki készült alváshoz. Vagyis senki. Megvártuk még az ofik elalszanak aztán rohangáltunk át egymás szobájába. Vicces volt. Mi Blankával a szobába beszélgettünk teljesen addig amíg Oli el nem rángatta a szobájukba. Na igen. Egyedül ültem az ágyamon.
-Szia.Bejöhetek?-állt meg az ajtóba Domi.
-Szia. Persze.- ültem kicsit arrébb.
-Miért kiabáltál ránk? Tudod mikor ott álltunk a házatok előtt.-ült le mellém.
-Nyitva volt az ablak és mindent hallottam, zavart mivel zongoráztam.-vakartam meg a fejem.
-Értem.-fordult felém.-Na gyere buli van nálunk!-pattant fel az ágyamról és magával húzott.
Ott húzott maga után még be nem értünk a szobába. Ott ült Stella, Dorka, Blanka, Kris, Edi, Oli, Benji és Ricsi. Domi leült Blanka és Dorka közé. Nekem egy hely maradt. Bejni és Kris között. Lehuppantam közéjük és hamar elkezdtem dumálni Benjivel. A zenéről beszéltünk,  meg olyat magyarázott, hogy van valami tök jó csoport facebookon. Lehet megnézem. Olyan hajnali kettőig beszélgetünk meg énekelgettünk. Vagyis én. Fáradt voltam és átmentem szobánkba. Benyomtam egy zenét és éppen leakartam feküdni, mikor Kris nyitott be. Szó nélkül bejött és leült az ágyamra.
-Nagyon szép hangod van.-fordult felém.
-Köszönöm.-néztem rá.
Egészen addig nem volt semmi probléma. De csak addig. Ahogy a szemébe néztem. Hát hihetetlen. Nagyon fura érzés volt a mellkasomban és a gyomromban is. Úgy érzem megtetszett. De nagyon. A kínos csendet Stella bontotta fel.
-Kris menny vissza. Domi hív.-mutogatott Stella.
Kris felállt és kisétált. Percekkel később Blanka és Dorka jelent meg kuncogva akit az ofi küldött be a szobába. Felkeltettük. Ügyesek vagyunk  Átöltöztek lekapcsoltuk a villanyt és le is feküdtünk aludni.

Reggel az ofi keltett minket. Mindenki fáradtan táskás szemekkel ébredt, kócosan. Lementünk a nagy érkezőbe és meg reggeliztünk. Azt hiszem valami joghurt meg kenyért volt. Talán. Egy órakor jött értünk a busz és már minden holminkkal ültünk fel a buszra. Elvitt minket a nagy sétálóra és ott ütöttük el az időt a nagyon meleg időben.  Ismét problémák merültek fel. Bele másztunk a szökőkutakba. Ricsit ottfelejtettük az egyik boltba. Benji és Domi majdnem belefojtották Krist az egyik szökőkútba, Tamit majdnem otthagytuk. Hát igen, gólyatábor végére mindenki megállapította, hogy a mi osztályunk lesz a legproblémásabb. Szép kis jelző. De azért tetszett nekünk. Négy órára értünk oda suli elé és a szülők ott vártak minket. Elbúcsúztam mindenkitől és beszálltam anyu mellé a kocsiba. Elkezdtem neki mesélni milyen volt. Otthon folytattam. Örült neki, hogy ilyen jól szórakoztam. Legalább annyira örült, mint én. Öt órakor ültem le a laptopom elé. Tizenkilenc jelölésem volt. Az egész osztály és négy évfolyam társam. Boldog voltam. Skypen is felvett az egész osztály. Csoportosan írogattunk arról, hogy milyen jó volt a tábor. Mindenki nagyon élvezte és várják a holnapot. Én is többek között. Kíváncsi vagyok mindenre. Fáradt vagyok. Inkább megyek.