Augusztus 28. csütörtök

Új élet új napló. Na igen meg kaptam anyutól a naplómat és az első fárasztó napot már írhatom is. Reggel mikor megérkeztünk Debrecenbe nem volt újdonság mivel anyu eddig is itt dolgozott és mi apuval gyakran jártunk ide. Amikor a házunkhoz értünk kicsit meglepődtem, mivel mikor voltunk házat nézni nekem ezt tetszett, viszont anya és apa azt mondták, hogy nem ez lesz. De hát mégis. Na mind egy örültem. Nagyon. Mikor beléptem elfogott a boldogság. A nagy nappali a szép konyha, az emeleten a három szoba. Fantasztikus. A csomagtartóból amíg nem jött meg a kamion kiszedtem a két bőröndömet és felcipeltem a szobámba. Megengedték anyuék, hogy enyém legyen a legnagyobb szoba. Fél órát kellett várnunk a kamionra de végre ideért. Apuval felszeretünk minden.
 Hát olyan négy, öt óra alatt berendeztünk mindent. De volt egy szoba és üres volt. Ott töprengtünk a garázs előtt mikor anyuval egyszerre szólaltunk meg.
-Balett terem!-kiáltottunk egyszerre.
-Rendben. Akkor a tükröket és a rudakat odaszereljük.-mondta apu és megfogta az egyik tükröt.
Persze egyedül nem bírta el így anyuval mi is segítettünk neki. Felvittük a tükröket (összesen 7 nagyobb és 6 kisebb van) és apu felragasztotta a falra őket. Aztán én anyuval, amíg apa ragasztgatott felhoztuk a korlátokat. Behoztunk egy kisebb szekrényt, hogy itt tartsam a ruhákat és a balett cipőimet. Szépen minden összeállt és kész lett a balett termem. Viszont a ház még mindig nem volt teljes, hiányzott még valami. Körülbelül attól a pillanatól öt percig, ugyan is meghozták a zongorámat is amit aztán a nagy bejárati ajtón betoltak a nappaliba. Akkor már teljes volt minden semmi nem hiányzott. Mármint a házból. Csak azért mert a régi barátaim rettentően hiányoztak, de olyan alapon vettem az egész költözést, hogy ,,mindjárt gólyatábor lesznek új barátok,,. Anyunak délután ötre kellett mennie szülőire. Amikor elment apuval maradtunk de mivel ő az új főnökével beszélgetett aki átjött és megjegyezte, hogy milyen ízléses lett a ház. Na igen anyuval tudjuk mi a jó. Úgy döntöttem amíg anya nem jön haza gyakorlok. Felvettem a sztreccs nadrágomat és a balett cipőmet bekapcsoltam a laptopomat és indítottam zenét. Táncolgattam, gyakoroltam így ütöttem el az időt nyolc óráig. Akkor jött meg anyu.
-Mi volt?-érdeklődtem miközben ő csinálta a vacsit.
-Az osztályfőnököd nagyon energikus és kedves. Mindent elmondott, hogy milyen várható programok lesznek és ideadta a házirendet a Szent Zsófiás kendőddel együtt. Amihez van egy szép ünneplő. A testnevelés ruhádat pedig első nap kapod meg mint mindenki.-magyarázta anya.
-És volt ott valaki az osztályból?-kérdeztem kicsit kíváncsian.
-Igen. Ott volt egy lány. Tejföl szőke haja volt. Azt hiszem Stellának hívták.
-Na és a gólyatábor?
-Holnap után kezdődik. Reggel nyolcra ott kel leni.
-De jó!-kiáltottam fel és kezdtem segíteni anyunak főzni.
Még mondott sok mindent. Elmondta, hogy a szülök kedvesek és Stella elég maximalistának tűnik. Hát nem lesz könnyű eset úgy érzem. Vacsi előtt apu főnöke hazament, mert ,,üzleti ügye,, volt. Spagettit csináltunk anyuval. Elég jó lett, bár volt már jobb is. De semmi baj. Este felnéztem facebookra meg skypera is. Hát a régi barátaim mind kérdezték milyen itt meg, hogy megyek-e gólyatáborba és hasonló kérdések.Igazából nem lepődtem meg, hogy mindenki rám írt. A barátaimmal elég jóba voltunk és szinte az egész nyarat velük töltöttem. Zene hallgatás közben a névsort tanulmányoztam és rákerestem az osztálytársaimra facebookon. Kisebb-nagyobb sikerrel csak Stellát találtam meg. Hát igen csak egy tejföl szőke hajú Zimány Stella volt így ez könnyűnek bizonyult. Meg anyának is megmutattam a képet és rábólintott. Vártam már, hogy vége legyen a napnak és jöjjön a következő. Előbb-utóbb bekövetkezett.